"A világ egy könyv, és aki nem utazik, az csak egyetlen lapját olvassa el." (Szent Ágoston)

Emlékszem 7 éves voltam amikor megkaptam életem első földgömbjét. Napokig nem lehetett elrángatni mellőle. Sorra vettem a földrészeket, az országokat. Vajon milyenek ott a városok, a házak, az emberek? Akkor és ott elhatároztam, hogy utazni fogok!
Igen, még emlékszem. Pedig azóta eltelt több év. Sok minden befolyásolta az életem, de ezen elhatározásom mellől nem tágítok.
Aki utazik, megtanulja szeretni a világot. Idegen kultúrákat ismerhetsz meg, új barátokra tehetsz szert, és olyan élményekben lehet részed, amilyenekről csak álodtál.
Matekból még úgy tanultuk, hogy két pont közt a legrövidebb út az egyenes. De szerintem néha jobb a kanyargós! Néha igenis el kell hagyni a járt utat a járatlanért, hogy megismerhessük az országot, a világot ami körbevesz minket.
Mindenki másért utazik. Van aki kötelességből, unalmas arccal suhan keresztül a vidékeken. Mások a hétköznapok súlya elől menekülnek idegen tájakra, a kikapcsolódás kedvért. Megint másokat pedig egyszerűen a kíváncsiság és a kalandvágy hajt.
Utazzunk, hogy megismerhessük a világ gazdagon illusztrált könyvét. Olyan történet ez, amelynek soha nem érhetünk a végére. De már egy-egy fejezet is örök élményt tartogat!